2016. január 15., péntek
Szigeti Anna riportja Németh Barbara bloggerinával
Az interjúalanyom ebben a riportban Németh Barbara, akit
sokan ismerhettek az Édes élet
blogjáról, és talán még néhányan ismeritek a könyv kritikával foglalkozó
oldalát, a Kitablar-t. Személy
szerint nagy (vagyis inkább hatalmas) rajongója vagyok, és igyekeztem olyan
kérdéseket feltenni neki, amikre egy olvasója és egy nem olvasója is kíváncsi
lehetne. Jó olvasást.
Riporter:
Mióta blogolsz?
Barbara:
Lassan másfél éve, hogy elkezdtem az első blogom, aminek a címe: Children of the Darkness volt, egy
vámpíros történetről van szó. Úgy gondoltam, hogy beleviszem az élet sérelmeit,
és akkoriban nagy Twilight-fan voltam, gondoltam akkor legyen vérszívós. Akkori
legjobb barátnőm vezetett bele a blogos világba, legalábbis oda, hogy írjak egy
történetet. Akkor ő már nekikezdett egynek, de sorban hagyta abba őket. Egyszer
egy lány felajánlotta a segítségét, hogy segít egy másik blogos helyre, a
blogspotra vinni a történetet, mert az nevesebb, többen nézik, és a designját
is jobban lehet szerkeszteni. Akkor épp július volt. Egy hónappal később jöttem
rá, hogy milyen fajta blogok is vannak még a történeteseken kívül. Elkezdtem a
kritikaírói munkásságom. Több helyen kipróbáltam magam, jelenleg a Blueberries Designnál vagyok trailer készítő és aktív kritikus. Nem sokkal
ezután, mikor már elkezdődött az iskola, gondoltam elindítok egy gimis blogot
is. Emlékszem, akkor arra gondoltam, hogy milyen menő lenne azokat az Iphone
Text Message-eket használni, aztán végül lemondtam róla. Egy pár részt arra is
megírtam, de én sem voltam elégedett vele, és jött egy kritika azzal
kapcsolatban, hogy mi lenne, ha az egészet újrakezdeném. Sok jó tanácsot kaptam
akkor, és így indítottam újra az Édes
élet című blogom. Ezt azóta is lelkesen írom, és ennek már egy éve! Nagyon
boldog vagyok, hogy ennyien olvassák, soha életemben nem gondoltam volna, így
kellemesen csalódtam. Azóta több helyen is bétáskodom, esetleg társszerkesztő
vagyok cikkes, segítős oldalakon, de nagyon szeretem csinálni, és mindig
igyekszem az iskola mellett elég időt szánni rájuk, és egyet sem elhanyagolni
Riporter: Az Édes élet nevű blogodat én is olvasom,
és mindig kitörő örömmel fogadom az újabb és újabb részeket. Személy szerint
Bencének szurkolok. Mi adott a szereplők megalkotásához ihletet? Saját
tapasztalat?
Barbara:
Köszönöm, ezt öröm hallani. Igen, leginkább saját tapasztalat, a körülöttem
lévő emberek tulajdonságaiból csippentettem ki egy-egy dolgot, bár van pár
karakter, aki teljességgel kitaláció. Ilyen például Mia. Szerencsére én nem
mentem keresztül ekkora áruláson. Barbi is mondhatni ilyen kitalált személy,
nem az én jellemeimet ültettem belé, talán néhány érzést szokott kapni tőlem,
mikor milyen állapotban írom a részeket, az rajta is meglátszik. Ha lehet
mondani, én majdnem olyan vagyok, mint Vivi. Sokat beszélő, eléggé fiúzós, és
hamar megtetszik nekem valaki. Ugrabugrálok mindenféle csajos dolgokon, na meg
szeretem azokat a tipikus "nyálas" fiúbandákat, mint az One Directiont.
Továbbá egy időben Twilight-fan is voltam, amit már említettem. Adrián a
tipikus olyan fiú, akit szeret az osztály és tisztel. Tud aranyos is lenni, de
a múltja miatt eléggé szeszélyes, így nem tudni, mikor gondolja komolyan a
dolgokat és mikor nem. Bencét egy bizonyos fiúról próbáltam lemásolni, bár
hozzáadtam egy kicsit több kedvességet. Andris karaktere eléggé ellenszenves,
de őt a saját exemhez hasonlíthatom, a külsejét és a belső személyiségnek egy
részét is tőle kapta.
Riporter:
Lesznek visszatérő karakterek? Vagy Mia végleg eltűnt?
Barbara: Nem,
biztosíthatlak róla, hogy sem Mia, sem pedig Andris nem tűnik el a színről. A
35.-38. részekben Barbi családját is megismerhetjük, továbbá az otthon töltött
időkben lehetetlen, hogy ne fusson össze valamelyikükkel. És ismerjük a lányt,
azért jó szíve van, nem hiszem, hogy elhessegeti csak úgy őket, azzal a
dumával, hogy nem akarja őket látni. Továbbá a második évad után egy kis röpke,
tíz-tizenöt részes nyári évadot terveztem, ami persze nem biztos, hogy meg fog
valósulni, de azért még meglátjuk. Én mindenképp szeretném végig írni mind a
négy évet velük, de meglátjuk, majd mit hoz a sors!
Riporter: És a
másik blogoddal (Finding each other)
mi a helyzet?
Barbara:
Jelenleg az az iskola és az Édes élet
miatt szünetel, de írom már a plusz részeket oda is, szeretném az ÉÉ első és
második évad közti szünetben a FEO-t is tovább publikálni. Csak annyi az egész
per pillanat, jobbnak látom, ha minél hamarabb befejeződik az ÉÉ első évada, és
akkor teljes erőbedobással koncentrálhatok a Zaynes blogomra is. De mindenképp
vissza fog térni!
Riporter: Van
kedvenced, ami kiemelkedik a többi blogod közül?
Barbara: Nem igazán,
mindegyiket ugyanúgy szeretem, ugyanolyan szívesen írom, csak a hangulatomtól
függ az egész, meg persze az ihlettől. Persze, az egyéni blogjaimra jobban
ügyelek, mint a csoportosra, sajnos ez így szokott lenni. Mellettük
könyvkritikákat is szívesen írok a Kitablar
c. blogomra, így arra több poszt is kerül egy héten, mivel nem történetes.
Mindegyik más-más részét képezik az életemnek. Az Édes élet a gimis, szerelmes hangulatomat, az iskolás éveimet, amik
minden tini életében nyomot hagynak. A FEO a(z) One Direction iránti
szenvedélyem, vagy nem is tudom, hogy mondjam ezt. A Kitablar pedig az olvasás szeretetemet. És együtt a három tesz ki
engem tulajdonképpen, így ha kéne, se tudnék választani köztük.
Riporter: A
könyvkritikás blogoddal kapcsolatban: Minden könyv, amit elolvastál felkerül
oda vagy csak azok, amik valamiben kiemelkedtek? Például legszebb borító vagy
kedvenc főhős/főhősnő.
Barbara:
Igen, minden kikerül oda. Eddig is sokat olvastam, de nem hiszem, hogy azokról
is ugyanúgy tudnék írni, mint egy friss könyvbeli élményről, így a frissen
olvasottakat teszem oda ki. Egy pár darab (oké, a pár darab, több, mint 15) már
piszkozatként ugyanígy el van mentve, csak nem szeretném az összes kritikát
egyszerre feltenni. Inkább feltankolom őket, nehogy ha nem lesz időm olvasni a
többi elfoglaltságom mellett, akkor ne jelenjen meg bejegyzés a blogon.
Igyekszem oda is minél többfélét összeválogatni, hiszen ez nem csak az én
érdekem, hanem most már az én olvasóimé is. Szeretném, ha többfajta dologból
tudnának válogatni, bár az legyen benne az én ízlésvilágomban. Tulajdonképpen
mindenevő vagyok, csak az E/3-as külső szemlélős írásmódot annyira nem
kedvelem, így ha lehet, azt kerülöm. Szerintem sokkal jobban megtudjuk ismerni
a szereplőt, ha önmaga ír, és az ő oldaláról látjuk a dolgokat. Persze, úgy is
jönnek a könyvek, hogy éppen milyen kedvem van, hiszen ez tulajdonképpen a
saját szórakoztatásomra is van, így ha éppen boldog kedvem van, a depis
hangvételűeket mellőzöm. Meg ilyesmi.
Riporter: Volt
egy 2015-ös könyvkihívás. ,,Neveztél" rá? Ha igen, sikerült végig vinned?
Barbara:
Nem,
nem csináltam. Sőt, szerintem az ideit sem fogom végig vinni, Egyszerűen nem
szeretek listák szerint haladni, még akkor sem, ha azokat én csinálom magamnak.
Sokkal jobban szeretek spontán lenni. Jobban szeretem élvezni, amit olvasok,
akkor, amikor szeretném, és nem megszabott idő szerint
Riporter: Ha
már az időnél tartunk: Mit tervezel a blogjaiddal hosszú távon?
Barbara: Hát,
ez nagy kérdés. Őszintén? Erre még nem tudok válaszolni. Persze, mint író
egyszer szeretném, hogy az Édes élet
vagy a Rátalálni egymásra c. kötetet
tartsam a kezemben, de az sem hiszem, hogy most lesz. Egyelőre csak sodródom az
árral, aztán lesz, ami lesz velük
Riporter:
Őszintén remélem, hogy mindezeket sikerül elérned. Köszönöm az interjút.
Barbara: Én
köszönöm a lehetőséget.
Németh
Barbarának nagyon köszönöm ezt az interjút és remélem
mindenkinek tetszett.
Említett
blogok:
|